Az újszülöttkori halálozások 23%-a világszerte a születéskor elszenvedett oxigénhiány. A WHO listáján az első 20 vezető megbetegedések között szerepel minden életkorban, és az ötödik legnagyobb halálok az 5 év alatti gyermekek között. Bár az adatok korlátozottak, becslések szerint évente 920 ezer újszülött halálozásáért felelős. Több mint 1 millió gyermeknek, aki születéskor elszenvedett oxigénhiányt, lesznek a fejlődésében problémái, mint bénulás, mentális retardáció, tanulási nehézségek és számos más fogyatékosság.

Magyarországon az oxigénhiányban elszenvedett újszülöttek aránya 2-2,5 ezrelék, kb. 400 baba évente.

Az születési oxigénhiányt elszenvedettek több, mint fele maradéktalanul meggyógyul az időben elkezdett hypothermiás kezeléssel.

Mit jelent az oxigénhiány?

A szülés körüli oxigénhiány vagy latinul asphyxia perinatalis görög szóból ered, azt jelenti “pulzus nélküli”. A magzatot érő olyan inzultus, amelyet oxigén hiányt okoz és ennek következtében  a szövetekben tejsav felhalmozódása és a szervezet elsavanyodása következik be.  Az állapot jellemzően abban nyilvánul meg, hogy megszületéskor, a légzés nem vagy csak később indul be. Beavatkozás nélkül az oxigénhiány fokozódik, az elégtelen légzés  miatt növekszik a vér szén-dioxid tartalma, amely az elsavanyodás fokozódásához vezet. A szervezet átmenetileg kompenzálni próbál: a keringés az oxigént tartalmazó vért centralizálja az agyba és a létfontosságú szervekhez (szív, mellékvese), hogy azok minél kevésbé károsodjanak. Például ennek a kompenzációnak tudható be, hogy a magzat már  méhen belül meconiumot (magzati széklet) ürít a magzatvízbe, mert a oxigénhiány kifejezettebb a bélcsatornán, ami fokozott bélmozgást és idő előtti székletürítést okoz. A kompenzáció csak egy bizonyos ideig tartható fenn, előbb-utóbb kritikusan csökken a szív és az  agy vérkeringése is. Az előbbi szívmegálláshoz, az utóbbi  hypoxiás-ischaemiás encephalopathia (HIE) (oxigénhiányos agykárosodás) kialakulásához vezet.

Az agykárosodás  mértéke attól függ, milyen érett a magzat, mennyire hosszú ideig tartott az oxigénhiány (akut illetve krónikus), teljes vagy részleges oxigénhiány állt-e fenn, valamint, hogy az agy mennyire volt érintett a keringési elégtelenségben.

Az oxigén hiány helyreállítása után, az idegsejtekben olyan  kaszkádszerű biokémiai folyamatok indulnak el, amelyek eredményeképpen késői programozott sejtelhalás, és az érintett agyi területek sorvadása, hegesedése jöhet létre. Az, hogy ezek a kóros sejtbiológiai események bekövetkeznek-e az oxigénhiányt követő  órákban dőlnek el. A jó hír az, hogy az agyunk bámulatos, és képes a regenerálódásra, és ha nem telik el sok idő (6 órán belül), és megfelelő kezeléshez jut az újszülött, (egy neonatális intenzív centrumba), akkor csökkenthető a károsodás mértéke és az esetek jelentős  részében  visszafordítható a folyamat: van remény a teljes gyógyulásra.

A megszületés után közvetlenül az Apgar értékelés szolgál az  újszülött általános, azon belül az idegrendszeri állapotának első megítélésére. Az Apgar érték meghatározása egy pontozási rendszeren alapszik, nézik a baba légzését, szívhangját, bőrszínét, izomtónusát, és reflexeit. Mindegyikre 2 pontot lehet kapni. A maximális pontszám 10. Az Apgar értéket megnézik 1 perces és 5 perces korban. Ha a 10 perces Apgar érték is alacsony, előrevetíti az agykárosodás lehetőségét. Előfordulhat, hogy az agykárosodás nem mutatkozik meg az újszülött korban, hanem csak később.

A születés körüli oxigénhiányos állapot beosztása a klinikai tünetek súlyossága alapján: lehet enyhe, középsúlyos, és súlyos fokú.

Az oxigénhiány okai és terápiája

 Az oxigénhiány okai visszavezethetők magzati életben ( intrauterin) vagy szülés alatt (intrapartum), vagy szülés után bekövetkező (posztpartum) okokra, A teljesség igénye nélkül ezek a következők:

A magzati életben jelentkezett oxigénhiány kialakulhat az anya betegségei okozta elégtelen anyai vér oxigén szint miatt pl. az anya szív- vagy tüdőbetegsége, szémonoxid mérgezés, alacsony vérnyomás miatt. A méhlepény kínálta magzati vérellátás zavarát okozza a korai lepényleválás, a köldökzsinór nyomása, csomója, az anya toxaemiája, a túlhordás. Ez utóbbi esetben a méhlepény túlzott elöregedése az ok. A magzat oxigén ellátásának zavarát okozhatja droghatás, magzati fertőzés, fejlődési rendellenességek, következtében is. stb.

A szülés alatt jelentkező oxigénhiány ( hypoxia) egyik leggyakoribb oka az elhúzódó szülés és a korábban már említett lepényleválás, de a rohamos szülés ugyanúgy az újszülött oxigén hiányát okozhatja. stb.

A szülés utáni oxigénhiány érett újszülöttekben leggyakrabban a magzati széklet belélegzése, az un. meconium aspiráció miatt lép fel. Számos ritkább ok is vezethet oxigénhiányhoz, a teljesség igénye nélkül ilyenek a különböző légzési rendellenességek, kivérzés, agyvérzés, mellékvesevérzés, fertőzés, véralvadási zavarok, shock, veleszületett szívbetegségek.

Az oxigénhiány egyik leggyakoribb következménye az, hogy az újszülött a megszületés után deprimált, „eszméletlen” állapotban van és nem sír fel. Emiatt a szülőszobai azonnali lélegeztetés az első és legfontosabb beavatkozás, amely az enyhébb esetek többségében önmagában alkalmas arra, hogy a saját légzés helyreálljon. Amennyiben súlyosabb az oxigénhiány, komplex élesztésre, azaz szívmasszázs alkalmazására, a szívműködés újra indítására  is szükség lehet.  A sikeres stabilizálás után neonatológiai intenzív centrumban folytatódik az ilyen újszülöttek gyógyítása. Amennyiben az oxigénhiány olyan súlyos fokú volt, hogy az idegrendszeri károsodással fenyeget, és a 6. életórát még nem töltötte be az újszülött, akkor hűtéses (hypotermiás) kezelést alkalmaznak a neonatológiai intenzív centrumban. Manapság a hűtéses kezelést, már a helyszínen illetve a szállítás alatt is megkezdik a legsúlyosabb esetekben.  Ez egy olyan speciális eljárás melynek során az újszülött egész testét lehűtik egy speciális matrac segítségével 33,5 C fokra. Ennek következtében az agyban mérséklődnek vagy leállíthatóak azok a káros biológiai folyamatok, amelyek maradandó agykárosodáshoz vezetnének. A hypothermiás kezelés a jelenleg ismert leghatásosabb eljárás az oxigénhiány következtében kialakult agyi károsodások csökkentésére.  A hypotermiás kezelés biztonságos kivitelezése bonyolult, nagy szakértelmet és figyelmet igénylő eljárás, altatásban, légzéstámogatással, a fő életfunkciók szoros monitorizálása mellett történik. A hideg érzete jelentős stresszfaktor az újszülött számára, amelyet folyamatos fájdalomcsillapítással kell kiiktatni. Gyakran szükséges ilyenkor különböző keringéstámogató és egyéb gyógyszerek adása is, illetve a hűtés alatt folyamatos EEG (elektroenkelofalográfiás) vizsgálatot végeznek, az agyi funkciók ellenőrzése céljából. A hűtés 72 óráig tart, amely után csak nagyon lassan, 0,2-0,5 C  fok / óra sebességgel  melegítik fel a baba testét a normál hőmérsékletre.

V. N. Réka